Ditzendy Attila Arisztid: Született október 23-án

Monodráma tíz hangra és egy színésznőre
Tóth Ilona, október 23-a mártírja. Az ő életének – feltételezett – utolsó pillanatai…

Rendezte: Szinovál Gyula
Szakértő: M.Kiss Sándor történész

Tóth Ilona október 23-án született, akár az ’56-os forradalom, amelyért életét adta. Életét egy oly korban, „mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős” – miként Radnóti Miklós fogalmaz Töredék című művében egy másik gyalázatos korról. Tóth Ilona huszonöt éves korában már halott volt. Kivégezték. Szervezkedés és gyilkosság hamis vádjával, koncepciós perben elítélték és felakasztották. Ártatlanul. Huszonöt évesen. A rendszerváltozás évében a felülvizsgáló bíróság elutasította az ítélet semmissé nyilvánítását. Több mint egy évtizeddel később, 2001-ben végre felmentették Tóth Ilonát a köztörvényes bűncselekmény elkövetésének vádja alól, s az 1957-es eljárást semmisnek nyilvánították. Ártatlan volt. De azonkívül milyen? Erre igyekszik választ adni előadásunk. Sajátos választ. Alkotói választ. Hősnőnk utolsó óráit éli a siralomházban. A megelevenedő múlt foszlányai összemosódnak a börtönajtón túli gonosz világ hangjaival. A múlt a jelennel. A jövő pedig az akasztófa árnyéka. Hősnőnk október 23-án született, mint a forradalom, mint Tóth Ilona. Hősünket koncepciós perben elítélték, várja kivégzését. Épp, mint Tóth Ilona. Szerintünk ilyen volt Tóth Ilona. (Ditzendy Attila Arisztid)

Tóth Ilona – Ruzicska Lilien
Hangok:
Bessenyei Emma, Boros Ádám, Bódi Beáta, Kántor Zoltán, Manyasz Erika, Müller Zsófi, Rékai Nándor, Simó Krisztián,
Szinovál Gyula, Törköly Levente

Díszlet: SZESZKE
Hang: Baka Gábor
Technikai munkatársak: Dóka Tilda / Szinovál Szilveszter és Czenki Marcell